A reneszánsz előtt A Róka és a kutya (1979) készítésekor a már hosszú ideje a cégnél dolgozó Don Bluth elhagyta a Disney-t 11 munkatársával együtt, hogy megalapítsa saját, konkurens cégét, a Don Bluth Productions-t. Mivel az animátorok 17%-a elment, a Róka és a kutya készítése csúszott. Don Bluth az 1982-es The Secret of NIMH-hel a Disney legnagyobb kihívója lett a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. A Disney-cég problémás időszakot élt át a nyolcvanas években, miután megmenekül Saul Steinberg-től, aki fel akarta darabolni a céget. A korábbi Paramount Pictures-ös Michael Eisner került az igazgatói székbe 1984-ben, s bevette korábbi kollégáját, Jeffrey Katzenberget, a korábbi Warner Brothers-ös Frank Wells pedig elnök lett. A The Black Caludron 1985-ös bukása utána az animációs divízió helyzete kétséges lett. Harminc év után a cég végül megalapította a TV-animációs részlegét, ami egy sokkal olcsóbb vállalkozás volt, mint az egészestés divízió. Roy E. Disney jelentkezett Eisnernél, hogy hadd felügyelje ő a rajzfilmstúdió munkáját. 1986-ban a Disney forgalombahozta a The Great Mouse Detective-et, míg a Universal vetíteni kezdte Don Bluth filmjét, az Egérmesét. Az Egérmese legyőzte a Disney-t a kasszáknál, s az év egyik legjobb vállalkozásának bizonyult. Két évvel később a Disney Olivér és társai és Bluth Őslények országa című filmjei ugyanazon a hétvégén kerültek a mozikba. Az Őslények országa 7.5 millió dollárt hozott az első két napban ezzel új rekordot felállítva. 1988-ban a Disney összefogott Steven Spielbergel, aki nagy rajzfilmkedvelő hírében állt, s az Egérmeséket és az Őslények országát maga finaniszrozta. Ő lett a Roger nyúl a pácban producere, ami egy élőszereplős/animációs hibrid-film volt, felvonultatva a harmincas-negyvenes évekbeli animációs aranykor legendás rajzfilmstúdióinak figuráit. A film óriási kritikai és kasszasiker volt, három Oscar-díjat nyert s felélesztette a moziban vetített rajzfilmek iránti érdeklődést. A film mellett Spielberg segített a Disney-nek három Roger nyúl-témájú rövidfilm elkészítésében. A reneszánsz Disney már a harmincas években el szerette volna készíteni a Kis hableányt, végül a projekt 1988-ban, a Roger nyúl a pácban sikere után mint animációs musical manifesztálódott. Howard Ashman szövegíró és Alan Menken zeneszerző (akik korábban már évekig dolgoztak együtt a Broadway-n olyan darabokon, mint a Rémségek kicsiny boltja) készítették a film betétdalait. A mozikba 1989. november 17-én került, s legyőzte Don Bluth filmjét, az All Dogs Go to Heavent, ami ugyanazon a hétvégén futott. Később megdöntötte az Őslények országa rekordját, s ez lett addig minden idők legsikeresebb animációs filmje. A Kis hableány emellett két Oscart is begyüjtött. A Mentőcsapat a kenguruk földjén egy évvel később készült el, s ez volt az első folytatás (a hivatalos Disney-kánonban mindössze két folytatás szerepel, a másik a Fantázia 2000) a Walt Disney Feature Animation részéről. A film messze nem érte el a Kis hableány sikereit, s így a Disney Reneszánsz történelmében általában nem emlegetik. Az 1991-es Szépség és a szörnyeteg sokak szerint nem csak a Disney Reneszánsz, de a Disney összes filmje közül kiemelkedik. Ez volt az első animációs film, amit a legjobb filmnek járó Oscarra jelöltek, bár a díjat abban az évben a Bárányok hallgatnak kapta meg. Viszont a legjobb musical vagy vígjáték kategóriában nyert egy Golden Globe-ot és két Oscart a legjobb betétdalért és a legjobb zenéért. A filmet Howard Ashman emlékének dedikálták, aki az év elején hunyt el, mielőtt a film megjelent volna. A maga idejében ez volt a történelem legsikeresebb egészestés animációs filmje, a kasszáknál 140 millió dollárt szerzett . 2009-ben a Szépség és a szörnyeteg megosztva szerepel az első helyen a Disney/Pixar WALL-E-jával a legtöbb Oscar-jelölést begyűjtő rajzfilmek listáján. Ezután az Aladdin és az Oroszlánkirály következett 1992-ben és 1994-ben, egymás után. Mindkét film óriási kasszasiker volt, de az Oroszlánkirály emellett mindenidők legsikeresebb animációs filmjévé vált, s mindmáig ez a filmtörténelem legsikeresebb hagyományos technológiával készített rajzfilmje. Az Aladdin volt 1992 legsikeresebb filmje. Emellett a filmek Oscart nyertek zenéjükért és betétdalaikért, amelyek a Szépség és a szörnyeteg nyomvonalát követték. Howard Ashman több dalt is írt az Aladdinhoz még halála előtt, de ezek közül csak három került a filmbe. Tim Rice beszállt a projektbe és befejezte a munkálatokat. Tim Rice segített Elton John-nak is az Oroszlánkirály zenéjében. A Pocahontas és a Notre Dame-i toronyőr szintén sikeresek lett. A Pocahontas két Oscart szerzett a zenéjéért és a 'Colors of the Wind' című betétdaláért. Mindkét film dalait Alan Menken és Stephen Schwartz komponálta. A Disney sikersorozata folytatódott a Herkulessel, ahol a dalokat Alan Menken és David Zippel jegyzi, a Mulannal, aminek zenéjét Jerry Goldsmith, dalait Matthew Wilder és David Zippel írta illetve a Tarzannal, aminek betétdalait Phil Collins szerezte. A reneszánsz után A Tarzan volt a reneszánsz-korszak hattyúdala. Bár a Disney készített még közepesen sikeres filmeket, mint a Fantázia 2000, az Eszeveszett birodalom és az Atlantisz - Az elveszett birodalom, ezek közül egyik sem ért el olyan népszerűséget, mint a kilencvenes évekbeli filmjeik, s a stúdió emellett két bukást is csinált, a Kincses bolygót és a Legelő hőseit. Egyéb filmek, mint a Dínó, a Lilo és Stitch – A csillagkutya és a Mackótestvér jó fogadtatásban részesült, és sikeres lett. Ezután a Disney Studios elsősorban CGI-filmeket kezdett készíteni. 1995-ben a Disney összeállt a Pixarral hogy elkészítsék a Toy Story-t, az első teljesen számítógépes animációval operáló filmet. Későbbi filmek, amelyek szintén sikeresek lettek mind kritikailag, mind pénzügyileg: Némó nyomában, WALL-E és Fel!. 2005-ben a Csodacsibe, a Disney első saját, teljesen CGI-filmje vegyes fogadtatásban részesült, de jól teljesített a pénztáraknál, ahogy második filmjük, a Robinson család titka is. 2006-ban a Disney megvásárolta a Pixart 7.4 milliárd dollárért, s a Disney-rajzfilmeket ettől kezdve John Lasseter felügyeli. 2008-ban készült el az első saját gyártású CGI Disney-film a tranzakció után, a Volt, ami jó fogadtatást kapott és a kasszáknál is jól szerepelt. A Pixar sikereivel párhuzamosan a Disney a Legelő hősei-vel elbúcsúztatta a hagyományos rajzfilmeket, mindazonáltal John Lasseter vezetésével ismét visszatértek hozzá az A hercegnő és a béka című filmmel. A film sikere arra sarkallta a céget, hogy ezen a nyomvonalon maradjanak, s bejelentették, hogy két évente legalább egy tradícionális technikával készült filmet fognak csinálni.